Magyar szerkezettár

ó/jó

→ ó ⊕ /[Hyph:Slash] ⊕ jó

ó¹

1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

ó² → óv

ó³

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

ó⁴

isz irod óh, oh

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

ó cxn óra.

/[Hyph:Slash]

jó

I. mn

1. kívánalma(in)knak, ill. rendeltetésének, hivatásának megfelelő. jó idő, iskola, orvos; jó lesz a termés. | (esztétikai) igényünknek, vmely szabálynak megfelelő. jó film; jó ízlés; ▸ jó vicc! ▸ jó valakinél | érvényes, használható. jó ez a jegy? | <köszönésben, udvariassági kif-ekben.> jó napot! | (állítm-ként) alkalmas valamire, valaminek. ez csak arra jó, hogy ...

2. kellemes, kedvünkre való. jó íz, hangulat. | kedvező v. ezt ígérő, jelző. jó hír.

3. erkölcsi követelménye(in)knek megfelelő. jó útra tér. | megbízható, biztos. jó kézben van. | ▸ jó valakinek valamennyi összegig összegre

4. jószívű, jóindulatú, gyengéd érzésű. jó valakihez. ▸ olyan jó, mint egy a falat kenyér | kifogástalan magaviseletű <gyermek>. | egyetértésen, jóindulaton alapuló <viszony>. jó szomszédság.

5. a társadalmi szokásoknak megfelelő. jó modor. | bizonyos megbecsülést élvező (, előkelő). jobb család.

6. rég is tisztelt, tiszteletre méltó. édes jó anyám! | <lekicsinylő megszólításban v. megnevezésben.> nézze, jó uram!

7. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb <osztályzat>.

8. jókora, elég sok. jó adag; jó pénzért. | hsz-szerűen nagyon. jó sokáig. | hsz-szerűen ▸ egy jót jót alszik. ▸ olyan , hogy jobb se kell úgy , hogy jobban se kell

9. hsz-szerűen <ráhagyás, igenlés kif-ére.> jó, nem bánom; jó, jó, ha ...

II. fn

1. az erkölcsi elveknek megfelelő dolog. jót cselekszik.

2. jó ember. | kiváló ember. népünk legjobbjai.

3. jó dolog, kül. kedvező helyzet, viszony. ▸ jóban van valakivel ▸ elég volt sok is a jóból ▸ jót tesz valakinek, valaminek ▸ minden jót kívánok

4. isk a jelesnél egy fokkal gyengébb osztályzat. jót kap.

5. gúny éppenséggel nem a megfelelő személy. jótól kérdi!

[ fgr ]

____________________

rossz

I. mn

1. szervezetre v. vmely érzékszervre kellemetlenül, ill. károsan ható. rossz szag; rossz bor.

2. az igényeknek, vágyaknak, szükségleteknek meg nem felelő. rossz sors. | kedvezőtlen, szerencsétlen. rossz hír; ▸ rossz napja van

3. anyagilag hátrányos. rossz üzlet.

4. kellemetlen élményektől megzavart, levert <lelkiállapot>. rossz hangulat. | barátságtalan. rossz képet vág valamihez.

5. erkölcsileg helytelen <cselekvés, magatartás>. | erkölcstelen életet élő <nő>. | ártani szerető, bajt okozó. rossz ember; ▸ rossz természete van | fegyelmezetlen, igen pajkos <gyermek>. | ellenséges, bántó <magatartás>. ▸ rossz néven vesz valamit

6. valakinek a becsületére, valakinek, valaminek a megítélésére nézve kedvezőtlen, ártalmas. rossz híre van.

7. rendeltetésének meg nem felelő. rossz festék; ▸ rossz füle van ▸ rossz a gyomra | vmely hivatás, szerep betöltésére nem alkalmas. rossz tanár; ▸ rossz fizető

8. vmely követelménynek, szabálynak v. hagyománynak meg nem felelő. rossz modor; rossz magyarsággal beszél. | esztétikai szempontból értéktelen. rossz kép. | tetszést nem keltő <külső>. ▸ rossz alakja van; | a szóban forgó helyzetben meg nem felelő. rossz vonatra szállt; ▸ rossz kártyára lóra tett

9. betegségre valló. rossz színben van; ▸ rosszul van

10. ▸ nem rossz

II. fn

1. valakire hátrányos dolog, helyzet. jóban, rosszban. | kedvezőtlen hír, vélemény. rosszat mond valakiről.

2. nép fájdalom, betegség.

3. erkölcsileg elítélendő dolog, jelenség. a jó és a rossz harca. | nép gonosz lélek, ördög.

4. másoknak ártani szerető, hitvány ember. a jók és a rosszak. | rég: ▸ a falu rossza

5. másoknak ártó tett v. szándék. rosszat forral, tesz.

6. ▸ valaminek a rossza

[?fgr ]

____________________

lóra

→ ló ⊕ -ra/-re

ló

1. áll vontatásra, ill. lovaglásra haszn., páratlan ujjú patás háziállat (equus caballus). ▸ nagy a feje, búsuljon a ló ▸ ez még egy lónak is sok volna

2. sp biz sakkban: huszár.

3. sp négy lábon álló, hosszúkás, párnázott, bőrrel bevont (, középen két kápával ellátott) tornaszer.

4. ▸ szent mihály lova ▸ elvitte a szent mihály lova

5. kissé durva <megszólításként is:> ostobán viselkedő személy.

6. biz v. tréf megnőtt, nyurga kamasz. mekkora ló lett ez a gyerek! | ▸ ló betű ▸ átesik a ló másik túlsó oldalára ▸ nem adná egy vak lóért ▸ jó rossz lóra tesz ▸ magas lóra ül felül a magas lóra ▸ magas lóról beszél ▸ leszáll a magas lóról ▸ lovat ad valaki alá ▸ lóvá tesz valakit

[ fgr ]

-ra/-re

hat-rag

1. a testére, külsejére, felületére, területére, ill. a tetejére. a fiára [inget ad]; a piacra [megy]; [leül] a padra; feljut a (hegy)csúcsra.

2. némely helyre be, ill. némely intézménybe. az erdőre, a menzára [ment]; [jár] az egyetemre. | <helynévhez.> vácra, pécsre. | valami színhelyére. [megy] a fogadásra. | <kül. színpadi mű címe mellett:> a mű előadására. [jegyet vett] a bánk bánra.

3. vmely irányba. délre [néz].

4. vmely távolságot elérve. öt méterre [dobta].

5. vmely helyen. északra [szebb a vidék]. | (valamitől) a jelzett távolságban. két araszra [ettől].

6. valamennyi idő tartamára, valamennyi ideig. egy hétre [jött]; mára [elég].

7. vmely időbeli végpontban. holnapra [kész]. | valamennyi idő alatt elérhető távolságban. egy órányira [van innen]. | ( -szor/-szer/-ször ragos sorszn-vel) vhányadik ízben, alkalommal (végül is ). elsőre v. ötödszörre (sem) [sikerült].

8. ritk valamilyen módon. ütemre [lép]; marokra [fogja].

9. valaminek a hatására. hőre [meglágyul].

10. valamilyen céllal. [az építkezés] megtekintésére.

11. valamilyen célra, valami gyanánt. [hús van] ebédre. | valamilyen alkalomból, valamilyen körülményekre számítva. [ruhát varrat] az esküvőre; ez a kabát esőre jó lesz.

12. valamilyen tekintetben. arcra [szép]; termetre [nézve nagy].

13. eredményként valamilyen állapotba jutva, juttatva. darabokra [törik]; élesre [fen].

14. valakit ellátva. [mos, főz] a bátyjára.

15. <vonzatként.> [gondol] a múltra; [büszke] a fiára.

____________________

tesz

ts (és tn) ige

1. (t. n. is ) cselekszik. jól teszi, ha ...; jót tesz valakivel; nemcsak beszél, hanem tesz is. | elkövet. rosszat tesz. | tn vhogyan cselekszik, viselkedik. ▸ úgy tesz, mint aki háromig se tud számolni | tn ▸ vhogyan tesz a harang így tesz: bim-bam! | ▸ úgy tesz, hogy

2. a jelzett mozgást, cselekvést végrehajtja. egy lépést tesz; vizsgát tesz. | <kif-ekben:> a jelzett dolgot rendsz. hiv. formában teszi. esküt tesz; ajánlatot tesz. | kinyilvánít, érvényre juttat. bizonyságot tesz; ▸ igazat igazságot tesz valamiben

3. okozza, hogy valaki, valami valamivé, valamilyenné váljon. szabaddá tesz valakit; kétségessé tesz valamit; ▸ magáévá tesz | ritk valakiből valamit csinál. én tettem belőle embert. | rég v. nép valakit valaminek megválaszt v. kinevez. bírónak tették; királyt tesz.

4. színlel. bolondnak teszi magát; úgy tesz, mintha nem tudná.

5. vhova helyez. a zsebébe tesz valamit. | (t. n.) ▸ tesz a tűzre | (t. n.) nép <állatnak, gyereknek> enni ad. tettél a tehénnek? | valamilyen eljárás végett vhova juttat, ill. letétbe helyez valamit. postára tesz valamit; takarékba teszi a pénzét. | vhova helyez és rögzít. bélyeget tesz a levélre. | valakit vhol elhelyez, valamilyen helyet jelöl ki neki. hova teszitek a vendégeket? | biz <személyt> hiv. beoszt, helyez vhova. vidékre tették.

6. leír, felír, odaír. pontot tesz az i-re; papírra teszi a gondolatait.

7. vmely állapotba, helyzetbe juttat. kényelembe teszi magát; tisztába teszi a csecsemőt.

8. <az elmondottakhoz> hozzáfűz, hozzátesz. az üzenethez még magyarázatot is tett.

9. megállapítja, kijelöli valaminek az idejét, rangsorbeli helyét, értékét. keddre tették a temetést; a sor végére tették; ▸ nem tudom, hova tegyem | nép v. irod valamennyire becsül, értékel. többre, kevesebbre tesz valamit valaminél; ▸ elébe tesz valakit, valamit valakinek, valaminek

10. valamivel, valamennyivel egyenlő értékű. ketten tesznek egy embert; mennyit tesz az egész költség? | <több hasonló együtt> vmely egészet alkot. tíz ember tesz egy brigádot. | fontos jellemzője, alkotója valaminek. nem a ruha teszi az embert. | kissé rég valamilyen jelentése van. mit tesz ez a szó magyarul? | jelentősége van, számít. sokat tesz a gyakorlat; ▸ nem tesz semmit | ▸ ez már teszi

11. ▸ tesz valamire | valamennyit feltesz rá. tízet teszek egy ellen.

12. biz szépítő: ▸ tesz valamire

13. <közbevetésként.> ▸ teszem azt

[ fgr ]

PÉLDÁK #1

asztal (szótár)
asztalos (szótár)
asztalokra (toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal (összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal (szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal (azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal mellett (3 elem, összevonás, 2 konstrukció)

PÉLDÁK #2

avokádó (van/van, azonos, nagy)
fűbe harap (nincs/van, konstrukció)
fűbe (nincs/van, 2 konstrukció, -ba/-be)
fű (van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki fűbe harap (nincs/van, szöveg részeként)
nem harapott fűbe (nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap (nincs/van, 3 konstrukció)

PÉLDÁK #3

a tanár részt vesz az akcióban (igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben (azonos forma)

alapító tag – okos gyerek

az alapító tag részt vesz az akcióban (két többszavas konstrukció)
az okos gyerek részt vesz az akcióban (egy többszavas konstrukció)

a tanár részt vett az akcióban (múlt idő)
a tanár vesz részt az akcióban (szórend)
a tanár vesz az akcióban részt (szórend)
a tanár részt vesz a munkában (más elem)
a tanár kollégáival részt vesz az akcióban (plusz bővítmény)

PÉLDÁK #4